Az ORTT válaszol

Írtam arról az eseményről, amely tulajdonképpen ennek a blognak az ötletét eredményezte. Hogy szót kell emelni azért, hogy ne lehessen már főműsoridőben trágárkodni rádióban-tévében.
Hát, a rádiókabaréban elhangzottak miatt tett bejelentésemre az ORTT ma válaszolt.
Íme:


Tisztelt Hölgyem!

2010. március 26-án az Országos Rádió és Televízió Testülethez érkezett beadványával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom:
A Testület 2010. április 14-én tárgyalta panaszát, és úgy ítélte meg, hogy a kifogásolt műsorszám nem sértette a Médiatörvény rendelkezéseit, ezért 689/2010. (IV.14.) számú határozatában úgy döntött, hogy nem indít hatósági ellenőrzését a Magyar Rádió Zrt. műsorszolgáltatóval szemben a Kabaréklub plusz című műsorszámmal kapcsolatban.
A Testület meghallgatta a Kossuth Rádió által 2010. március 20-án sugárzott Kabaréklub plusz című műsorszám 13 óra 40 perctől kezdődő részét.
A kifogásolt mondat az alábbi szövegkörnyezetben szerepelt:
„…karácsony környékén sétáltam itt az utcákon, hogy mit kéne venni a családnak ajándéknak…Hogy valahogy erőt gyűjtsek, úgy gondoltam, elmegyek inkább az orvoshoz, ott ilyenkor nincsen senki. Elmentem az orvoshoz, végülis az összes gondomat megoldotta azonnal, mert nem kellett várnom a váróteremben. Bementem, és hát adott két kis kapszulát. Azt mondta, az egyik az segít a gondolkodásban, a másik meg elfelejteti velem az összes ilyen bajt. És annyi pénzt kért, hogy összesen 1000 Ft maradt nálam. Tényleg megoldotta az egészet, mert nem kellett tovább gondolkoznom, hogy mit vegyek, mert ebből az 1000 Ft-ból nem lehet túlzottan messzire futni. Hát pontosan tudtam, h meddig lehet futni, a zöld lámpáig, illetve számomra éppen piros volt. Ott álltam, és ebben a pillanatban elébem toppant egy, hát egy yoda termetű, és valószínűleg yoda fejű is, de sokkal több ránccal rendelkező jósnő. De az a típusú jósnő volt, akit még az ATV se alkalmazna semmilyen jóslásra. Érdekes akcentussal köszönt rám: „Épp téged vártalak”. Erre nem voltam felkészülve, mert mondom, természetgyógyászhoz nem terveztem ma az utat. A zöld lámpára vártam, nem rá, ő meg pont rám, és miért pont rám. Tehát ezek zajlottak. De mondom, még bent voltam agyilag az orvosnál, tehát ugye ott hagytam az agyamat. Éppen ezért nem tudtam végiggondolni a történetet se. Hát nem tudom másképp mondani a következő mondatot, de Önök is meg fognak lepődni, azt hiszem, mert a következő mondat az így jött ki a yoda fejű lény szájából: „Leszoplak egy ezresér”. Én nem nevettem. Tehát, hogy úgy mondjam, meglepődtem, de annyira nem. És nem úgy kérdeztem vissza, hogy tessék, hanem úgy, hogy te. Gyakorlatilag egy 50% esélyt mégiscsak adtam a történetnek. Nem tudtam, minek örüljek jobban. Tehát hogy ebbe a korba még megszólít valaki az utcán vagy hogy éppen ki tudom fizetni, amire gondoltam Azt azonnal láttam, hogy tényleg jósnő, mert tudta. De szerencsére váltott a lámpa zöldre. Ezzel meg is menekültem egy pillanatra. De a bajok nem értek véget. Átértem még úgy, hogy nem ütöttek el, és amikor átértem a túloldalra, vartyogva megszólalt a telefonom…"
A történet ezt követően más szálon (bankszámla és biztosítás körüli problémák) haladt tovább.A műsorszám elején nem hangzott el figyelmeztető szöveg arra utalva, hogy az elhangzó kifejezések és tartalom káros hatással lehet a kiskorúakra.
A Médiatörvény vonatkozó rendelkezései értelmében:
"5/B § (2) Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.
(3) Azt a műsorszámot, amely alkalmasa kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.
5/D § (2) A műsorszám közzétételének kezdetekor közölni kell annak minősítését."
A rádiók esetében a III. kategóriába sorolás esetén köteles a műsorszolgáltató a műsorszám minősítését közölni, II. kategóriába sorolás esetén ezt nem kell megtennie.
A Testület álláspontja szerint az elhangzott trágár kifejezés túlléphette a jóízlés határát, azonban ettől eltekintve - a műsorrészt végighallgatva - egyéb problematikus elemet az összeállítás nem tartalmazott. A Testület szerint a műsorban hallottak nem érték el azt a szintet, amely indokolná a műsorszám III. kategóriába sorolását.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét!

Budapest, 2010. április 14.

Tisztelettel:
Dr. Bencsik Márta
mb. jogi igazgató

Azt kell mondanom, az ORTT korrekt volt és gyors, arról nem ők tehetnek, hogy a jogi szabályozás olyan, amilyen. Mert pontosan itt látható jól az a probléma, amelyet nem is igazán értek: a rádióban miért nincs 12-es kategória?  Lehet, hogy kissé érzékeny vagyok, de miért szabadíthatják ránk a trágárságot rajtaütésszerűen, például szombaton, ebéd közben?
Jól van ez így?

A V-chip

A másik blogomban is leírtam azt a dvd-tékás sztorit, amely pár bejegyzéssel korábban olvasható Kinek való a szexjelenet? címmel. Érkeztek a kommentek, és ezekre válaszolva tettem egy félreérthető megjegyzést az USA-val kapcsolatban, amelyre reagált is egy ott élő, felháborodott olvasó. És amit írt, az nagyon-nagyon elgondolkodtató:
"...itt is van annyi szenny mint csepp az óceanokban, de azt a "normál" ember nem látja és hallja, ha nem AKARJA!
A televízió adók, amiből nekünk talán van legalább 300, és ez azt hiszem, csak az alapcsomag, ezek mindegyike blokkolható tartalmilag. A fő adókban sosem, még egészen véletlenül sem lehet, vagy engednek nem megengedhető módon beszélni, még mindig mint akar 50-60 evvel ezelőtt, ilyenkor sípol a tv, ha ilyesmi következne. Erre egyik legjobb példa, mivel Te pl. food blogot írsz, Gordon Ramsay talán Magyarországon is ismert igen furcsa műsorai, ahol a tv nem szűnik meg kis sípjeleket kiadni magából, mert annyit beszélnek benne nem megengedhető módon, és az ráadásul a BBC American megy, ami pedig nem éppen egy "soft" adó.
Itt semmiféle ilyesmit nem hallhat, és párzási jeleneteket sem láthat az, aki nem kimondottan ezt akarja.
Minden film a tv-ben "formatted" ami azt jelenti, hogy cenzúrázott. Minden műsor "rated" ami azt jelenti, hogy már előtte tudja az ember, mire számítson, és vagy megnézi a műsort, vagy blokkolja az őt bántó részeket előre, ezt akkor átugorja a film, vagy egyáltalán neki sem kezd a nézésének.
Itt nem láthat semmiféle bántó dolgot az ember, sem az újságosnál, sem máshol köztéren. Itt nincsenek gusztustalan óriásplakátok, vagy tolakodó, kikerülhetetlen tartalmú, bármilyen médiatermék."
Hol vagyunk mi ettől?
Nagyon messze.

Amiről a hozzászóló írt, vagyis, ami lehetővé teszi a nem kívánt tartalmak blokkolását, az az úgy nevezett "V-chip", vagyis Violence-chip. Ez egy programozható mikrochip, amely - és innentől inkább idézem a Wikipédiát - "képes a műsorszámok besorolásának felismerésére egy standardizált jelzésrendszer, rating alapján, és a szülő által nem kívánatosnak minősített műsorszámok szignálját blokkolja, így bizonyos műsorszámok esetében a képernyő sötét marad. Az erőszak szó angol megfelelőjének (violence) kezdőbetűjéről elnevezett eszköz valójában a durva vagy pornográf műsorokat blokkoló áramkör. A Szövetségi Kommunikációs Bizottság (Federal Communications Commission) 2000-ben kiadott rendelete szerint minden háztartásba be kell építeni.
A kitűnő találmányt egy nemzeti tragédia ihlette. 1989-ben egy műszaki egyetemen 14 diáklányt gyilkoltak meg brutális módon,és a gyanúsítottnál tartott házkutatáskor, tucatnyi erőszakos filmeket tartalmazó videokazettát találtak. A videokazettákon olyan tartalmak is voltak, melyeket a televízióból rögzítettek. Az eset a közvélemény óriási felháborodását váltotta ki.
1996-ban az USA kongresszusa felkérte a televíziós iparág képviselőit, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket ahhoz, hgy a gyerekek számára káros tartalmú műsorszámok elérhetősége szülői kontroll alá kerülhessen. Ehhez egyrészt azt kellett elérni, hogy a gyártók ellássák a készülékeket a szükséges technikával, másrészt, hogy a műsorszolgáltatók - a civil szervezetek bevonásával - egy olyan egységes jelzésrendszert dolgozzanak ki, amely információ alapján a szülők a házi cenzúra gyakorlásáról felelősen dönthessenek. Ez utóbbi 1997 őszére érte el végleges formáját, és a tartalmi besorolásnál az erőszak mellet, a szexualitás és a trágár beszéd alkategóriák is helyet kaptak. Az USA-ban 2000. januárjától minden 33 cm, illetve ennél nagyobb képernyőátmérőjű kereskedelemben kapható televíziót már ellátnak V-chippel. 
A chip előnye, hogy programozása meglehetősen egyszerű és bármikor megváltoztatható. A programozást csak az a személy végezheti, aki ismeri a személyi azonosító kódot, amely minden V-chiphez jár. Ezen azonosító kód birtokában beütheti mindazon kategóriákat, amelyeket le akar tiltani, ily módon megakadályozva, hogy a letiltott kategóriákkal ellátott műsorokat a kiskorú megnézhesse. Amennyiben a szülő szeretné valamelyik, a gyermek számára letiltott műsort megnézni, csak be kell ütnie a személyi azonosító kódját, ezáltal a tiltás deaktiválódik, a műsor ismét nézhetővé válik.A chip memóriája azonban továbbra is megőrzi a beprogramozott információt, így az azonosító kód újbóli beütésével, a rendszer automatikusan visszaállítható."
Persze, itt alapvető érdekellentétek húzódnak meg, mivel a műsorszolgáltató nyilvánvalóan minél nagyobb nézettséget akar, az erőszakos és durva jelenetek pedig - a felmérések szerint - pontosan ezt növelik. Tehát előfordulhat, hogy a szolgáltató nem, vagy nem megfelelően kódol - de a nullához képest ez még akkor is kiváló alternatíva.
2001-ben még megbecsülni sem tudták, hogy mikor tör be Európába a V-chip, mivel feltétele a digitális televíziózás. Azóta viszont tudjuk, hogy  Magyarországnak 2011-ig ezt teljesítenie kell, és ezzel együtt a V-chip használatára kötelezi hazánkat az Európai Unió Bizottsága.

Hasznos olvasmány Szilády Szilvia tanulmánya a televíziós erőszakról, itt található: http://www.mediatudor.hu/download/tudastar_szakirodalom_kispest.doc

Olvasói levél

Egy olvasó a minap a következőket mesélte: 

"Kisvárosunk teljes felbolydulás alatt áll. Talán a hírekből már tudomást szereztél róla: négy fiatal fiú megerőszakolt egy eszméletlenségig lerészegedett lányt.Mindegyiküket jól ismerjük. Szóval a fiúk nevetve bevonultak a rendőrségre, és mindent bevallottak, mert nem tudták, hogy ez büntetendő. Most már sírnak, családjaikkal együtt. Mindezt azért írom, mert jómagam azt gondolom, mindez azért történhetett meg, mert olyan szexuális képük lehetett ezeknek a fiataloknak, ami ezt normálisnak mutatta. Biztos vagyok benne, hogy elméjüket megfertőzte, az, amihez akarva és ahogy te is jelzed akaratlanul is hozzájutnak a fiatalok.

Mi magunk is próbáljuk megóvni gyermekeink a világ szennyétől. Túl szigorúnak is tart bennünket a környezetünk, de most már lesz mire hivatkoznom. Bár nekem nem szükséges, hogy egyetértsenek ebben velem, én ezután is erkölcsösen szeretném nevelni a gyermekeimet. Zavarja őket az ocsmány beszéd, de beleférkőzik kis elméjükbe, mert mutogatva elmesélik, hogy mit hallottak, nem mondják ki, mert nem tudják kiejteni."

Hát ezért kell felvenni a kesztyűt, és tenni valamit.

Mi a véleményetek? 

Pornólapot kitenni tilos!

Nemrég levelet kaptam Esztertől, aki a saját blogján a következőket írta:

Néhány éve arról beszélgettünk a férjemmel, hogy ha nyernénk a lottón, akkor (miután a különféle rendű és rangú ismerősöknek titokban ajándékoztunk lakást, autót, kisbabát, hatalmas plüss delfint, szobrászműhelyt, ki mire vágyott éppen akkor) milyen alapítványt hoznánk létre, hogy aztán ott életem végéig a jó ügyet szolgálva játszhassam a kibírhatatlan főnököt. Komolyan vettem a kérdést, mert igazán rá akartam találni arra a területre, ami tényleg érdekel, ahol motivált vagyok és amiért képest lennék sokat és dalolva dolgozni (hátha egyszer majd lottónyereménytől függetlenül is szembejön velem a lehetőség, én meg nem ismerem fel, mert még sose gondoltam végig). Egyszer csak rájöttem. Olyan, a gyerekek érdekvédelmével foglalkozó szervezetet alapítanék, ami nem a hátrányos helyzetű, nem a beteg és nem a szegény gyerekeket támogatná, hanem minden gyerek környezetére hatással lenne ebben az országban, mégpedig elsősorban a médiára vonatkozó szabályok finomításával. Mert az szerintünk nem normális, hogy a négyéves gyerekem bármelyik közértbe betérve azt hallhatja az ott is ordító rádióból, ha épp hírösszeállítás megy, hogy tizenöt évet kapott a barátnője hátába horogkeresztet véső kalocsai gyilkos. És nyilván nehéz meghúzni a határt az újságosnál kirakott jaj, de szép pucér nénik meg a pornográf lapok között, de talán fel lehet állítani egy olyan kritériumrendszert, ami alapján egyértelmű lehet, hogy mit szabad és mit nem szabad kitenni. És a jelenlegi jogi szabályozással ellentétben talán azt is el lehet érni, hogy ne csak iskola, óvoda és templom közelében legyen tilos az egymás mellét nyalogató nénik képe (ma reggeli élmény, ami után felhívtam a Lapterjesztőt, onnan tudom a szabályt), mert a kisgyerekek, ebben talán egyetértünk, nem hermetikusan lezárt dobozokban közlekednek az ovitól hazáig (vagy a templomig), és ez a képmutató jogszabály igazán felháborító. Nem arra lenne szükség, hogy erőszakkal szabályozzunk mindent egy (szintén álságos) tisztogató ideológia mentén, csak arra, legyen választási lehetősége azoknak, akik a saját otthonunkban és környezetünkben tudatosan próbálják irányítani ezeket a befolyásokat.

Szóval Eszter felvette a kapcsolatot a Lapterjesztővel, és kérdésére, hogy mit is lehet közszemlére kitenni, a következő választ kapta:

A 210/2009.(IX.29.) Kormányrendelet alapján

20. § (1) Szexuális terméket kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos.

(2) Nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint vallás gyakorlására szolgáló egyházi létesítmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális termék nem forgalmazható.

(3) Szexuális termék - a szexuális termék forgalmazására szakosodott üzletek kivételével - csak zárt csomagolásban, a többi terméktől elkülönítve forgalmazható.

A 28. paragrafus leírja, hol olvasható, hogy mi az a szexuális termék: 
f) szexuális termék: az Fgytv. 2. § v) pontjában meghatározott termék.

A fogyasztóvédelmi törvényben pontosan leírják, mi minősül szexuális terméknek:  

v) szexuális termék: olyan birtokba vehető forgalomképes dolog, amelynek elsődleges célja a szexuális ingerkeltés, különösen amely nemi aktust vagy egyéb szexuális cselekményt nyíltan ábrázol, illetve emberi testet, testrészt szexuális ingerkeltésre alkalmas módon vagy szexuális ingerkeltés céljából ábrázol, ideértve a - rendeltetése szerint - szexuális ingerkeltésre szolgáló, nemi aktus vagy egyéb szexuális cselekmény során alkalmazható eszközt is, a fogamzásgátlás céljából alkalmazható eszköz kivételével.

Tehát erre a törvényre hivatkozva igenis be lehet szedetni a pornólapokat, vagy legalábbis követelni, hogy takarják le az - adott esetben - egymás mellét nyalogató nőket.